|
Horatius idézetek
| Létünk és művünk a halálé! |   | | |
| Édes és dicső meghalni a hazáért. | | | | |
| Futnak, s lassanként kirabolnak minket az évek. | | | | |
| Élni ha nem vagy elég bölcs, add helyed át okosabbnak! | | | | |
| Életünk egy perc - mire jó a hajsza? | | | | |
Holnap mi vár rád, - azt ne kutasd, ne kérdd.
Minden napod nézd kész nyereség gyanánt... | | | | |
| Emléket hagyok itt, mely ércnél maradóbb... | | | | |
Meg nem halhatok én. Azt, ami bennem a jobb,
Sir se födheti már: átnövök az Időn... | | | | |
| Az arany középben vagyon a boldogság... | | | | |
Látod mely rövid mulandó ez világ.
Elmúlik higyjed mint szinte az virág,
Mert nincsen benne állandóság,
Folyása néki állhatatlanság. | | | | |
Tetszenek az idézetek?
Oszd meg őket Facebookon!
Helyezd el a nap idézetét a blogodban, honlapodon! |
|
